Végre, megérkeztünk az első idei terméshez! 
Zsombi császármetszéssel született, elég sokat veszített a születési súlyából, de mostmár 5 kiló, szépen fejlődik. Szopizik is, tápot is eszik, és nagyon nyugodt bébike. Le a kalappal Miráék előtt, nem zárják vitrinbe a gyereket, egy kérés volt, hogy mielőtt megfogom, mossak kezet – de ez meg úgyis alap nálam. Lehet mellette normál hangerőn beszélgetni, szól a zene, nem sír, nem ijed meg idegenektől. (nem úgy, mint a keresztlányunk, aki igaz már 9 éves, de még mindig kihúzzák a telefont, mikor alszik…) Saját kiságyában alszik, nem veszi be apaanya a közösbe. Szerintem ez nagyon jó, mert mégis megmarad egy kis szabadság a szülőknek. Gábor volt az abszolút pozitív csalódás, amilyen szívtiprót játszott a melóhelyen, annyira gondosan, féltőn rendezgeti a picit. Mira is, csak neki elég nagy érvágás, hogy a baba átrendezte a külsejét. 
Nehéz feldolgoznia, hogy tokás lett, vastag a kezeszára, nem ment vissza a hasa még (hordja is a szorítót éjjel-nappal). De újdonság, hogy nem zárkózik el egy újabb gyerek elől, igaz 4-5 évben gondolkoznak.
Ajándékba vittünk egy csomag popsitörlőt, és egy hűthető rágókát a babának, anyának meg egy ananászt és 2 Update pudingot…tudtam, hogy utálja most magát. Továbbra is vega, úgyhogy ha arra járok, bedobok neki egy kis zöldséget is. 
Böbikémet ma császározták, alig várom a híreket és fotókat.
Az ő látogatásukat augusztusra tervezem, aztán lehet menni Zsuzskáékhoz. 
