Egész nap cikáztak a fejemben a tavalyi április 2. emlékei...milyen volt, milyen lehetett volna, és hogy mégiscsak jó úgy, ahogy volt/van. Az akkori kis pöttömpalkó (na jó, akkor sem volt már pöttöm) az egyéves státuszon 79 cm és 10,75 kg. Szépen összeszedte magát súlyilag, husi, de még mindig nem kövér, szerencsére. :)
A vendégek nem egyszerre jöttek, úgyhogy süthettem 1-1 újabb adag medvehagymás pogácsát és 2 oroszkrém tortát, hogy mindenkinek jusson és friss legyen. Sokat gondolkodtam a Matuka tortáján, de úgy döntöttem, semmi fondant és rendelni se szerettem volna, úgyhogy egy egyszerű oroszkrémre esett a választás. :) Panasz nem volt rá, a gyerek is ehetett belőle, a díszítésre se ment el fél nap. :) /igaz,most, hogy jön az unokatesó szülinapja, és 2 emeletes marcipános tortát rendelnek neki a cukrászdából, és biztos kap majd 50 ezer forintos ajándékot...kicsit gondolkodóba estem, és talán lelkiismeret furdalásom is van, hogy az enyémnek miért "csak" ilyen tortája, "csak" ilyen ajándéka lett, kellett volna-e csinnadratta és a többi...:( /
Még szülinap előtt voltunk fotózkodni, apával, anyával, együtt, külön, lettek szép képek, igaz, most nem Dórinál voltunk. A fotós csomaghoz járt egy torta, vegyes gyümölcsöset kértem, überszínes borítással...vaníliásnak sem nevezhető csupa gejl vajkrémeset kaptunk, a borítás meg...na mindegy, megvolt.
Ajándékként egy sátrat kapott a ded mászóalagúttal. :) Nem tudtuk, fog-e tetszeni, be mer-e majd egyáltalán mászni az alagútba, de probléma nélkül megy szépen, igaz, a színes labdák csak rontják a lakás rendbéli állapotát...:)
Képek:
Ott a tüzijáték! :)
Huncut sátorlakó :)
Műtermi képek: