Ma azon gondolkoztam, hogy vajon azoknak a nagyszülőknek, ahol kis korkülönbséggel van 2 vagy több baba, milyen érzés lehet a nagyszülőség.
Mennyire teher, mennyire boldogság? Milyen célokat állítanak az egyik unokával és a másikkal szemben, vagy ugyanazokat?
Besokallnak-e, ha az egyik naphosszat velük van és így a másiknak inkább örülnek, mivel ritkábban látják? Mérlegelik, hogy a konkrét anyagi vagy az egyéb jellegű segítség a jobb egyiknek és másiknak?
Létezik-e egyforma szeretet az unokák iránt? Ha nem, akkor mennyire igyekeznek palástolni a kedvencséget? És a kedvenc mitől kedvenc? Azért, mert az első unoka, vagy mert fiú/lány, vagy mert többet mosolyog rájuk?
És ami leginkább foglalkoztat...engedi-e/engedheti-e egy nagyszülő, hogy az egyik unoka szülei befolyásolják a másik iránti viselkedését?
