Na szóval, voltunk ám múlt héten az egyhónapos gyerekorvosi kontrollon.
Egyszer csak megtanulom már, hogy minimum 3 textilpelussal kell elindulni, mert mindig odapisil nekik a gyerekem. Megmérték, azt mondták 56 cm (először gondoltam, túl meleg lehetett a múltkori fürdővíz ha összefele megy szegény, de aztán mondták, hogy ők máshogy mérik, mint a kórházban) és 4720 gramm. Szóval egy hónap alatt 1 kiló hízás. És akkor még igazából tiszta anyatejes volt. Büszke. Rutinvizsgálatok, kaptunk kalciumot, napi 3x 1,5 ml kell neki adni, hogy "ne legyen kocka a feje hátul"-ahogy a doktornő mondta. Hát, szerintem nem kocka, de ő az orvos...Plusz felírt receptre tápot is, mert mondtuk, hogy egyre kevesebb tejci megy. Megírta a beutalókat is a szakrendelésekre, ortopédiára a 6 hetes csípőszűrőre (csütörtökön megyünk) és ultrahangra (koponya, has és csípő-júniusra kaptunk csak időpontot). Bal oldalon kissé kötött a csípője, de tornáztatom minden pelenkázásnál és sajnos muszáj hasra is fektetni, hiába nem szereti. Bú ezt úgy oldja meg, hogy megvárja, míg totálra beájul a Máté, lerakja oldalra, megdönti hasra, kihúzza a lábait és kezeit, elfordítja oldalra a fejét. És persze ha kicsit is megnyikkan a gyerek, felkapja, mert jajj szegénynek nem jó és nem szereti. Nálam meg úgy működik, hogy felhúzom magam: bakker, nem akarok kockafejű gyereket, igenis kibírom ha sír is, majd megszokja (mivel megszökni még nem tud) muszáj, az ő érdekében. Úgyhogy hasra lerakom és kész.
A cicit mintha gyakrabban kérné és fogadná el a ded, csakhogy már nincsen annyi tejci, éppen csak a szomját oltja. Már az sem működik, hogy lefejem és üvegből megkapja. Bár, a védőnő szerint vannak ilyen hullámvölgyek a tejtermelődésben is, és tartsak ki, lesz itt még tejjel-tejjel folyó Kánaán.
Ja, a blog meg költözik!