Véletlen szerencse folytán ma a saját orvosom tudott a CSNK-ban fogadni. Mérges volt, hogy a múlt héten, a másik doki Duphaston-t írt fel az Utrogestan helyett. Ugyanazzal indokolt, amit én is találtam kutatásaim során: az Utrogestan természetes, a Duphaston szintetikus anyag…nem szívesen, de felírt újabb 2 doboz Duphit, mivel saját bevallása szerint nem szeretne játszani a szervezetemmel, hogy egy kicsi ezt, egy kicsi azt szedjek.
Bekapcsolta a hangszórót és hallhattam gurulyka szívverését is. 
Micsoda zene, milyen rég szerettem volna már ezt hallani!
Van már papírom is róla, élő embryo, igeeeeen!!! Két hét múlva kell visszamennem hozzá és akkor ad majd laboros beutalókat, úgy fogalmazott, hogy „az előzményekre tekintettel” csak akkor ad majd. Hát jó. Én kivárom, gurulyka is kivárja. 
Kicsit el van tájolódva a doki, egy hét csúszásban van, 7 hetesnek írt a papíron, pedig már 8 vagyok. Sebaj, ez legyen a legkevesebb.
Ui: egy nénivel beszélgettem várakozás közben, ő panaszolta, hogy olyan nehezen lesznek manapság babák…a fiáéknál sem akar jönni, most fogják kezdeni a lombikprogramot. Régen mi volt? Eldöntötte a pár, hogy szeretne, és rövid időn belül lett is! Volt tejük is rendesen, hogy szoptassanak…de ez a sok negatív, stresszes hatás, ami manapság éri a fiatalokat, nem kimondottan kedvez a projektnek. És milyen igaza van!
