Gyere baba, gyere! :-)

35.hét

2014.02.16. 09:51 *baboka*

Voltunk laborban, és nagyon örültünk, hogy az eredményeim akkor is tökéletesek, ha már egy hónapja nem szedek semmi extra vitamint.
A héten 2x is jártunk orvosnál, először a 4D ultrahang miatt. Le lettünk szúrva, hogy előbb kellett volna, mert már túl nagy a bébi, de azért próbálkozott a doki...hát jah, majdnem elsírtam magam, hogy kb.kidobtunk az ablakon 10 ezer forintot, fénykép egy darab sincs használható, a videoról fotóztam ki párat...az elülső lepényem miatt alapból takarva van a fél fejecskéje, de még bele is bújik. A mérés adatait megmutatom, ami azért is fontos, mert másnap jött a sokkkkk.

 

Másnap mindenképpen mennem kellett hüvelyváladék-tenyésztés miatt a gondozást végző orvoshoz, na meg amúgy is mentem volna, mert elestem, és akkora ijedtség volt bennem, de a baba is megijedt, mert jó sokáig nem mozgott szegényem és meg akartam nézetni. A váladékot levették, de vinnem kell majd utólag steril csövet vagy mi a szöszt, dehát ezt előtte velem senki nem közölte...aztán az UH-n szerencsére minden rendben volt, de a méréseket nem tudom hova tenni. Lehet nem is kéne vele foglalkozni ezek után, hogy ez az orvos 3010 grammra mérte (kétlem, hogy majd' fél kilót hízott egy nap alatt...), és a kiskönyvem szerint a 2 hete történt vizsgálathoz képest majdnem fél centit összement a combcsontja. Egy ismerősnek nem becsülik a súlyát (vagy legalábbis nem mondják meg neki), na nem is parázik mindenen. A 4D-s doki szerint egyébként nem lesz óriásbébi, 3,5-3,8 kiló között lesz.

A védőnőnek volt egy gyenge próbálkozása hét elején, felcsöngött kaputelefonon, de gyorsan végigfuttattam az agyamban, hogy csomagot, postát nem várok, akkor ez csak ő lehet, így nem engedtem be. Kinéztem az ablakon és valóban ő volt, kedvetlenül battyogott el a szakadó esőben. Nem volt lelkifurdalásom, megint ebédidőben, megint bejelentkezés nélkül jött, hát akkor így járt. Ja, aztán pénteken én jártam úgy...apa elment boltba, őt vártam haza, mikor kopogtak az ajtón. Ééén hülye, címeres ökör, kukucska nélkül automatice nyitottam ajtót, és elmagyarázni se tudom, milyen fejet vághattam, mikor a védőnőt pillantottam meg, de úgy tűnt, mintha több tíz percre csak álltam volna és nem akartam volna beengedni. A kis ganyé, valakivel beengedtette magát, nem ide csengetett be...De kapcsolt a szentem, mert ahogy bejött, első kérdése volt:velem van baja? Mi baja van velem??? Gondoltam nincs mit rejtegetni, max. átkérem magunkat egy másikhoz, aztán jól beolvastam neki, hogy rohadtul nem tartotta be amit ígért, nem jelez mielőtt jönni szeretne, és a szódabikarbónás vízkőoldásról tartott előadása helyett a múltkor inkább oda kellett volna figyelnie, hogy ne írjon be több kilót a méréshez a kiskönyvembe, mint amennyi valóban voltam! Lesett, mint a luki nyúl, aztán elkezdte magyarázni, hogy neki ez kötelessége, és a szülés után is jönni fog 6 hétig hetente, blabla. Ellenőriznie kell, hogy állunk a baba fogadására. Na, megmutattam neki a kisszobát, a bútor épp csütörtökön került ide, próbált fogást találni:milyen ruhában akarom hazahozni, mutassak pelenkát, van-e harisnya is, stb...Aztán duzzogva közölte, hogy hétfőn vár tanácsadásra. Jó, majd megyek, ha odaérek.

Anyám is jól felhúzott megint...csütörtökön elhozták a kisbútort, örömködve, tényleg abban a hitben, hogy mostmár lementek a munkálatok és csend lesz és béke, és nem rondítanak bele minden elképzelt tervembe, megmutogattuk a kiscuccokat, amiket még esetleg nem láttak volna, köztük a hálózsákot is. Hú milyenszépmilyenaranyos, aha, aztán otthonról este felhív parancsba adva, hogy "nehogy bele merjem tenni a gyereket abba a zsákba, mert az tiszta műanyag és bele fog fülledni meg fulladni meg majd őőőőő vesz neki normálisat!!!" Szétdurrant bennem végleg a türelemcső, üvöltve bőgve ordítottam, hogy krvajó lenne, ha leszállnának rólam, nem néznének hülyének és arra képtelennek, hogy ellássam a gyerekemet, és maradjon magának a kéretlen tanácsaival és vegye tudomásul, hogy megkeserítette a terhességem utolsó időszakát a hülyeségeivel. Hihetetlen, hogy lehet ennyire böszme! Sajnálom, szeretem, segítek nekik, ahol tudok, de ez amit művelnek már végképp kikészít. Szombaton jött apám valamit bütykölni a fürdőben, és úgy duzzogott végig, mintha még én bántottam volna meg őket. Sajnálom, tényleg. De ha mindig az ő akaratukat tartom szem előtt, akkor ez az ő gyerekük lesz, nem az enyém.

Elkezdtük számolni már a mozgásokat is. Péntek este egy hatalmas mozdulása volt a bébinek, és most tényleg szemmel láthatóan lejjebb ment a pocak. Bú szerint persze csak bebeszélték nekem, és már én is elhiszem, olyannak látom, dehát én csak tudom, hogy most, tényleg. Megint előjött az égető csípőfájdalom, éjszakákon át nem alszom. Minden nap megbeszéljük, hogy még vár...olyan okos, mindenre reagál valamiképpen. Holnap megyünk az első NST-re.

Szólj hozzá!

Címkék: család terhesség védőnő ultrahang baba

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.