Miért van az, hogy ha az ember fizet magánrendelésre, hogy emberhez méltó orvosi elbánást kapjon, akkor a doki közömbösen viselkedik, lehurrog, és nemtörődöm – és ha elmész ugyanahhoz a dokihoz egy államilag finanszírozott TB-s rendelésre, akkor meg hirtelen ,mintha megváltozott volna, érdeklődő, ötletelő, kifejezetten kellemes személyiségként viselkedik???
Hát ezt biztos nem tudom megfejteni. Lényeg, hogy hét elején kértem időpontot a nőgyógyászhoz, előre számoltam, mikor lesz a ciklusom 12-14.napja, hogy megkukkerolja a tüszőket. Na mármost, tegnap túlóráztam – kilőve. Holnap jelenésem van az egyetemen – kilőve. Maradt a ma, csakhogy MA nincsen magánrendelés, de az asszisztense kedvesen elirányított, hogy menjek nyugodtan a Család-és Nővédelmi Központba, mert délután ott elérhető az orvos. Na, lelkiekben felkészültem, hogy tele lesz kisebbséggel, akik majd ott vitatják meg, Rodrigó vagy Bekkem legyen-e a gyerek neve. Ehhez képest, rendezett, kulturált környezet, tágas váró, kispocis/nagypocis anyukák, elvétve 1-1 idősebb hölgy. Még az adatfelvevők is rendesek voltak. Gondoltam, ezt az optimális helyzetet semmi sem szakítja meg…
Ahogy beléptem, láttam a doki arcán a döbbenetet, gondolhatta:”ez eddig nekem pénzt hozott, most meg idejön egy ingyenes rendelésre???” Aztán miután közöltem, hogy MA van az a nap, vetkőzhettem és vizsgált is. „Sajnos nem érett meg egy tüsző sem.” Az első Clostylbegyt-es stimulációm tehát sikertelen…
Az orvos utasítása szerint a következő ciklusom 2.napjától napi 2-re emeljük a gyógyszer adagját és meglátjuk. Ezzel egyébként napi 3-ig lehet elmenni, de inkább előtérbe helyezte a drillingezős műtétet (ismét) és az átjárhatósági vizsgálatot. Bú eredményei teljesen rendben vannak szerinte is.
Ha március elejéig nem lesz spontán vérzés, megint Norcoluttal hozzuk meg. Mondtam még, hogy kb.2 hete mintha stagnálna a súlyom, szerinte valószínűleg a diéta ennyire volt elég, és többet kellene mozognom, hogy az energiafelhasználás növelésével kényszerítsük a testemet a további fogyásra.
Meglepődtem, most kifejezetten normális volt. Szóval innentől kezdve, ha csak egy recept kell, vagy valamit meg akarok kérdezni, akkor simán ide fogok menni, és nem adok ki rá egy rahedli pénzt, „konzultáció” címén.
Bú azt mondja, nem szabad elcsüggedni, mert az befolyásol. Csinálni kell, amit az orvos mond és sikerülni fog. Egyfelől jó, hogy próbálja önteni belém a lelket, másfelől meg…nem ő futkos orvoshoz, nem őt turkálják folyton az ultrahanggal, nem neki kell szedni a gyógyszereket…örülök, hogy vele legalább nincs baj, csak az éremnek itt is két oldala van.
Amiben biztos vagyok, hogy EL AKAROM KERÜLNI A MŰTÉTET. Szeretném, ha anélkül meg lehetne oldani a problémát. Most kutatok olyan teák, kapszulák után, amik serkentik a tüszőérést. Inkább, mint a műtét.
Azért hoztam fotót is, ezt szombaton fotóztam, megvan a mínusz 15 kiló!
